Szolgáltatások

Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat

 

 

A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016.(IV.5) NGM rendelet alapján a villamos berendezések közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni.

 

19. § (1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés (a továbbiakban: villamos berendezés) közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni.

 

(2) Szerelői ellenőrzés elvégzése szükséges a villamos berendezés, illetve érintésvédelmi berendezés  

         a) létesítése, bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként;     

         b) érintésvédelmének hibájára vagy hiányosságára visszavezethető rendellenesség észlelése esetén első lépésként;

         c) minden érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata alkalmával, annak bevezető részeként; vagy

         d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálatok esetén.

 

(3) Szabványossági felülvizsgálat elvégzése szükséges

         a) új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt;

         b) a villamos berendezés bővítése, átalakítása és javítása alkalmával, a szerelői ellenőrzés elvégzése után;

         c) az érintésvédelem hibájára vagy hiányosságára visszavezethető, minden olyan rendellenesség észlelése esetén, amelynél a rendellenességi ok

             meghatározása, a javításhoz szükséges hiba behatárolása szerelői ellenőrzéssel nem volt elvégezhető; vagy

         d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálat esetén.

 

Szerelői ellenőrzéssel történő időszakos ellenőrző felülvizsgálat:

 

(6) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:

         a) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évente;

     b) az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló rendelet (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet) szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezésein hatévente;

         c) azon villamos berendezésrészen, amelyre a fentiek szerint nincs külön gyakoriság előírva, az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat alkalmával, annak bevezető részeként háromévente.

 

Szabványossági felülvizsgálattal történő időszakos ellenőrző felülvizsgálat:

 

(7) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot - a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezései kivételével - szabványossági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen.

Villámvédelmi felülvizsgálat

 

Norma szerinti felülvizsgálat – az MSZ EN 62305 szabványsorozat szerint kialakított villámvédelmi rendszer

 

A tervezés, kiépítés, szerelés, vizsgálat és karbantartás megfelel a vonatkozó előírásoknak, vagy olyan biztonságot nyújt, ami azzal egyenértékű.

Új épületeknél, azon épületeknél, ahol a rendeltetés kerül megváltoztatásra, illetve meghatározott mértékű bővítés esetén csak norma szerinti villámvédelmi rendszert lehet kiépíteni.

 

Az első felülvizsgálatot az átadás előtt szükséges elvégezni.

 

Az időszakos felülvizsgálatot az LPS I és az LPS II osztályú rendszereken 3 évente, egyéb rendszereken 6 évente, illetve az átalakítást, bővítést követően szükséges ellenőrizni.

 

A tervdokumentum és az eltakarás előtti részek felülvizsgálati jegyzőkönyve az időszakos felülvizsgálatok alapdokumentuma, így ezek megléte nélkül a jegyzőkönyv nem állítható ki megfelelő adattartalommal.

 

Nem norma szerinti felülvizsgálat – az MSZ 274 szabványsorozat szerint kialakított villámvédelmi rendszer

 

A meglevő építmény nem norma szerinti villámvédelmének meg kell felelnie a villámvédelem létesítésekor, az utolsó felülvizsgálatkor vagy a kivitelezéskor érvényes műszaki követelménynek.

 

Amennyiben az építmény eredetileg nem norma szerinti villámvédelmét norma szerintivé alakítják, akkor ezt követően a nem norma szerinti villámvédelem követelményrendszere már nem alkalmazható rá.

 

A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni.

 Bővítésüket a létesítésük idején érvényben levő rendelkezések szerint kell kivitelezni.

 

A felülvizsgálat a kiépítéskor érvényes szabályok alapján kerül véghezvitelre.

 

A 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évente, egyéb esetben legalább 6 évente szükséges felülvizsgálni, valamint minden olyan esetben, amikor a bővítés, átalakítás, javítás a villámvédelem hatásosságát módosíthatja.

 

Ezeken felül sérülés, erős korrózió, villámcsapás, valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát.

Erősáramú berendezések szabványossági felülvizsgálata (Tűzvédelmi időszakos felülvizsgálat)

 

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. BM rendelet rendelkezik az erősáramú berendezések szabványossági felülvizsgálatáról (másnéven a tűzvédelmi időszakos felülvizsgálatról).

 

A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata

 

Mely építményekre vonatkozik:

  • lakóépületek (amelyeknél fázisonként 32 A vagy nagyobb névleges áramerősségű túláram védi az áramköröket),
  • közösségi, ipari-, mezőgazdasági és raktárlétesítmények,
  • lakókocsik,
  • kiállítások,
  • egyéb ideiglenes vagy áthelyezhető építmények kikötők

 

A fentiek mely villamos berendezéseire terjed ki:

 

  • váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök,
  • a készülékek belső áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülőlámpa-világítás, elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősáramú táphálózata és
  • szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés.

 

Az előírások nem vonatkoznak:

 

  • az új berendezések üzembe helyezése előtt vagy üzembe helyezése során szükséges vizsgálatra,
  • az áramszolgáltatói elosztóhálózatokra, a vasutak munkavezetékeire, a járművek villamos berendezéseire és a bányák mélyszinti, föld alatti erősáramú berendezéseire, továbbá az olyan hordozható berendezésekre, amelyekben az áramforrás a berendezés részét képezi.
  • azokra a gyógyászati berendezésekre, amelyek villamos áramnak a gyógyászati kezeléshez történő felhasználására szolgálnak, továbbá a villamos vontatás készülékeire, beleértve a vasúti járművek villamos szerkezeteit és a jelzőkészülékeket, az autók villamos szerkezeteire, beleértve a villamos autókat, a hajófedélzeti, mobil és rögzített partközeli létesítmények villamos berendezéseire, a repülőgépek villamos berendezéseire, azokra a közvilágítási villamos berendezésekre, amelyek a közcélú hálózat részei.

 

A villamos berendezés használatbavételét követően szükséges elvégezni a vizsgálatot (amennyiben jogszabály nem rendelkezik másként):

  • 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,
  • egyéb esetben legalább 6 évenként.
  •  

A vizsgálatot a berendezés üzemeltetője végezteti el, a tapasztalt hiányosságokat pedig meg kell szüntetnie felülvizsgáló által a minősítő iratban meghatározott határnapig, melynek tényét dokumentálnia szükséges.

 

Akkor is szükséges a tűzvédelmi felülvizsgálat elvégzése a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken, amennyiben a telep- vagy működési engedélyhez, bejelentéshez kötött átalakítás vagy rendeltetésváltás során az új rendeltetéshez a jogszabály gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg.

 

A villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik.

 

A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely robbanásveszélyes zónabesorolásának tisztázása, és kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzemeltető nyilatkozata szerint a technológiából adódóan rendszeresen használnak.

 

Kéziszerszámok felülvizsgálata

 

A kéziszerszámok időszakos ellenőrző felülvizsgálatát a 10/2016. Korm.rendelet írja elő.

 

Vizsgálat gyakorisága: évente.

 

A vizsgálat eredménye jegyzőkönyvben kerül rögzítésre.

 

Az ellenőrzésen meg nem felelt szerszámot vagy transzformátort nem szabad üzembe helyezni, el kell különíteni, le kell selejtezni vagy javításra kell küldeni.

 

EPH nyilatkozat

 

EPH (Egyen potenciálra hozás) gázkészülékek üzembe helyezéséhez.

 

Az egyen potenciálra hozás egy olyan kialakítás, amelynek során a lakásban található csőrendszerek (víz, gáz, fűtés) egy megfelelő keresztmetszetű vezetékkel összekötésre kerülnek. Az összekötés eredményeként a különböző csövek között megszűnik a potenciálkülönbség, így az áramütés veszélye sem áll fenn. (Amennyiben a kád vagy zuhanytálca fémből készült, természetesen azt is be kell kötni az EPH-ba.)

 

Az EPH vizsgálat célja, hogy a berendezés, épület gáz, illetve erősáramú hálózata elektromos szempontból átvizsgálásra kerüljön.

Új és meglevő gáz csatlakozáskor, átalakításkor a gázszolgáltató EPH bizonylat meglétéhez köti az engedélyek kiadását.

 

Többrétegű műanyag csővel kiépített fűtés és vízhálózat esetén a kazánnál egy közbetét kialakítása is szükséges az EPH kialakításához.

Amennyiben az egy helyiségben levő összteljesítmény meghaladja a 140 kW-ot, a gázszolgáltató áramvédő kapcsoló (Fi-relé) beiktatására kötelez.
 

A vizsgálat eredménye nyilatkozatban kerül rögzítésre.